Magyar bank, magyar tulajdonos

Forrás: http://hetivalasz.hu/uzlet/magyar-bank-magyar-tulajdonos-29464

- Milyen érzés bekerülni a száz leggazdagabb magyar illusztris társaságába, rögvest a 41. helyre?

- Egyáltalán nem örülök. Ráadásul nem is reálisak ezek a listák. Össze lehet adogatni azt a vagyont, ami a nevemhez kötődik, de az igazán gazdagoknak rengeteg készpénzük is van. Én viszont nem dúskálok benne. Ismerek nálam jóval vagyonosabbakat, akik nem szerepelnek az összeállításban.

- Azzal hívhatta fel magára a figyelmet, hogy a közelmúltban banktulajdonossá vált. Miért látott ebben fantáziát épp most?

- Az utóbbi években rekordjövedelmezőséggel büszkélkedhettek idehaza a zömében külföldi tulajdonú bankok, és nem volt gondjuk a magyar piaccal, de a válság első jelére kivitték a pénzt. A következő lépés a kivonulás lesz. Ez már el is kezdődött - gondoljunk a Credigenre, a HSBC-re vagy a Hypo Bank magyar részlegére. Viszont bankokra szüksége van a gazdaságnak. Így jött az ötlet: a hirtelen támadt űrt magyar tulajdonú vállalkozással kell kitölteni. Ez régi vesszőparipám. A kilencvenes évek elején is - amikor a Magyar Hitel Bankot vezettem - azt mondtam, hogy bizonyos pénzintézeteket nem lenne szabad eladni. Akkoriban egy közép-európai bankszövetséget próbáltam összehozni, de a Horn-kormány idején más szelek fújdogáltak, és a tárgyalások félbeszakadtak.

- Demján Sándor nemrég a Milton Bankot vette meg, valószínűleg hasonló okokból. Az ön által vásárolt Silver Bank is a takarékszövetkezeti szektorra építene?

- A hitelszövetkezeteknek is régi hagyományaik vannak nálunk. Abban különböznek a takarékoktól, hogy csak tagjaiknak nyújthatnak pénzügyi szolgáltatást. Ma négy van belőlük. Az elmúlt években kapcsolatba kerültem a zalaegerszegi Széchenyi István Hitelszövetkezettel, és megtetszett a szellemiségük. Lényege, hogy nehéz gazdasági helyzetben össze kell fogniuk az embereknek, és segíteniük kell egymást.

- Hogy jön a képbe az immár Helikonra keresztelt bank?

- Csak átmenetileg hívják Helikonnak, valójában Széchenyi István Bank lenne a neve. Utóbbi azonban történelmi név, és időbe telik az engedélyeztetése. Egy olyan, 10-12 milliárd forint tőkéjű pénzügyi csoportot szeretnék létrehozni, amelyben a Helikon - ernyőbankként - biztosítja a nemzetközi és tőzsdei kapcsolatokat, és a hitelszövetkezetek adják a vidéki fiókhálózatot. Ha megvalósulnak az informatikai fejlesztések, szinte bármilyen szolgáltatást nyújthatunk: a palettába belefér a kereskedelmi banki, a befektetési vagy a privátbanki tevékenység is. A multik kivételével bárki lehet az ügyfelünk.

- Egyesek máris mondogatják: miután pályafutása általában jobboldali kormányok alatt ívelt felfelé, bankjával biztosan szívesen vállalna szerepet a Fidesz-kormány által előteremtett források terítésében.

- Egy banknak az a dolga, hogy közvetítse a megtakarított pénzeket a beruházóknak, illetve a felhasználóknak. Nekünk is a tartós megtakarításokat kell közvetítenünk a kis- és középvállalkozásoknak, a lakosságnak és az önkormányzatoknak. Ha ez állami forrás, akkor azt kell közvetítenünk.

- Mire lenne még szükségük a Helikon által pátyolgatott hitelszövetkezeteknek?

- Tőkére. A kilencvenes években a bankok és a takarékszövetkezetek is kaptak pénzt a talpra álláshoz, de a nagy bankkonszolidációból a hitelszövetkezetek kimaradtak. Hogy versenyképesek legyenek, mindegyiküknek egymilliárd forint jegyzett és saját tőkére lenne szüksége. A hazánknak nyújtott IMF-EU-mentőcsomag terhére kölcsönt kapott az OTP és az FHB Jelzálogbank, hogy ebből hitelezzék a kis- és középvállalkozásokat. Miért ne részesülhetnének a bankcsomagból a hitelszövetkezetek is? A pénz egy részét intézményvédelmi alapjukba kellene irányítani, amely idővel hosszú távú kötvényeket bocsáthatna ki. Ez a későbbi forrásbevonás egy formája lehetne.

- Valamilyen tőkeinjekcióra azért számít ez ügyben. Nem tart attól, hogy önre is rásütik az oligarcha bélyegét?

- Vicces lenne. Sosem akartam gazdag vagy befolyásos lenni, de szeretem összefogni az embereket. Ezért tetszett meg a hitelszövetkezeti mozgalom. Dél-Korea példája jut az eszembe: a hetvenes években ott még éhen haltak. De összefogtak, s nem mellékesen volt egy erős központi akarat is. Meg lehet nézni, hol tartanak. Hiszek abban, hogy kis közösségekben kell fejlődni.

- Idehaza nincs pénz, el vannak adósodva az emberek és a vállalatok is. Ön mit tenne a devizahitelesekkel?

- A bankok felelőtlenségének tudom be a devizahitelezés felfutását. A legnagyobb szélhámosságnak azt tartom, hogy egy ilyen kis ország lakosai svájci frankban adósodnak el, csak mert ott jóval alacsonyabb az alapkamat. Persze tudjuk, hogy a Gyurcsány-kormány rossz gazdálkodása miatt volt irreálisan magas a forint kamata. Szerintem is át kellene váltani a devizaalapú lakáshiteleket forintra, és ahol szükséges, meg kell engedni az átütemezést, amit az állam garanciavállalással támogathatna.

- De ez megrendíthetné a magyar valuta árfolyamát.

- Gyengülhet a forint, de nem ettől. Nagyon kicsi a tőkepiacunk, miközben bankjaink zöme külföldi tulajdonú. Ahogy a szakmában mondani szokták: "nem itt csinálják a piacot", hanem Londonban. Ki vagyunk szolgáltatva, 50-100 millió euróval meg lehet rendíteni minket. Sajnos, eddig a jegybank vezetői sem voltak partnerek az önállóság kiépítésében: inkább a nemzetközi piacok igényeit szolgálták ki, és nem a belföldi szereplőkét.

- Ebbe a képbe beleillik, hogy jegybankelnökünk Cipruson fialtatta a pénzét. Ön mikor élt utoljára ezzel az adóoptimalizálási lehetőséggel?

- Soha. Az előfordulhatott, hogy egy adott cégben a társtulajdonosomnak volt offshore-háttere. De én itt adózom. Egyébként nem tilos egy magánszemélynek offshore céggel rendelkeznie, csak ne menjen el politikusnak vagy olyan intézmény élére, ahol ez nem támogatható.

- A Helikon Bank mellett számos vállalkozással rendelkezik: részesedése van a Hír Tv-ben, a Magyar Nemzetben, a Lánchíd Rádióban. Nem kívánja tovább gyarapítani médiabirodalmát?

- Nagy a mozgolódás itt is, sok minden került eladósorba. Épp most kínáltak egy eladó tévécsatornát. De alapvetően pénzügyi befektetőnek tartom magam, és most erre koncentrálok.

- Milyen gazdaságpolitikát látna szívesen az új kormánytól?

- Sokféle irányzatot szoktak felsorolni, de egyszerűen csak jó gazdaságpolitikát kellene folytatni. Olyat, amely abban segít, hogy felvehessük a versenyt a világpiacon. Nagy hátránnyal indulunk, mert a kilencvenes években elkótyavetyéltük az értékeinket.

- Érdemes az euró bevezetésére koncentrálni?

- Lehet, hogy az Európai Unió szétesik körülöttünk, de szerintem egy Közép-európai Unió fennmarad - így az euróövezet is valamilyen formában, például közép-európai pénzként. De térségünkben más úton is lehet fejlődni: a régi vásárvárosok helyén újra feltámadhatnak egyes kisközösségek, amolyan városállamok alakulhatnak ki az unión belül, és a helyi hagyományok fejlődhetnek az adott régiókban.

- Érdekes elképzelés.

- Valószínűleg sokan nem értenek egyet velem, de én ezt így látom. A mostani válság sem a semmiből jött: már a hetvenes évektől számítani lehetett rá. A pénzügyi ipar korrupciója és a fokozatosan kialakuló túltermelési válság együtt vezetett a mostani helyzethez. Hogy ne ismétlődhessen meg a krízis, újra kell gondolnunk a jelenlegi fogyasztói társadalmi ideológiát.